Az Adevarul okt. 20-i számában sok tárgyi tévedéssel és önkényes értelmezéssel jelent meg Dorin Suciu tudósítása az Egerben tartott tanácskozásról /Erdély jelene és jövője, okt. 16-17./ a következő címmel: Egerben ismét kérték a magyar népet megalázó határok felszámolását. Valójában erről szó sem esett Egerben. A tanácskozás szervezője, az Erdélyi Szövetség elnöksége sorravette Suciu tévedéseit, ezek között szerepel például, hogy Zolcsák István beterjesztette a "határok felszámolására" vonatkozó indítványát. Zolcsák István azonban nem volt is volt jelen Egerben /Zolcsák Brazíliában él/, így a Suciu által idézett szavai nem hangozhattak el. Nem igaz az sem, hogy a Zolcsák vezette Erdélyi Világszövetség rendezte az egri tanácskozást, hanem az Erdélyi Szövetség. A szándékos félrevezetést tartalmazó Adevarul-beszámoló helyett igazi tájékoztatást a tanácskozás anyagát tartalmazó, decemberben megjelenő Erdélyi Tükör különkiadása fogja nyújtani. /Az Erdélyi Szövetség elnöksége: Világos gondolatok Erdélyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1996. március 12.
Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke nyilatkozatában felvázolta életútját. Nagyváradon nevelkedett, édesapját 1948-ban politikai magatartása miatt kiutasították Romániából, Hajdúböszörményben telepedtek le, majd Debrecenben járt egyetemre. 1955-től közölt irodalmi ismertetéseket, ő mutatta be először Sütő Andrást a debreceni Alföldben. Eddig mintegy száz hosszabb-rövidebb írása és egy riportkönyve jelent meg Erdélyről. Stefan Pascu akadémikussal, Ceausescu történészével 1985-ben éles vitát folytatott Erdély nemzeti jellegéről, a vitairatok egy része az Alföldben jelent meg. Köteles Pállal 1988 novemberében megalapították az Erdélyi Szövetséget, majd 1989 tavaszán Bajkó Mátyással elindították az Erdélyi Tükör folyóiratot, Debrecenben. Idén a nyolcadik évfolyamot kezdték. A folyóirat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen működik, főszerkesztője Bajkó Mátyás, a neveléstudomány és az oktatástörténet tudósa. A szerkesztőbizottságban Beke György, a nagyváradi művelődéskutató Indig Ottó és mások dolgoznak. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), márc. 12./
1998. november 28.
Nov. 28-án tartotta Budapesten az Erdélyi Szövetség megalapításának 10. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi küldöttgyűlését. A nemzetpolgár - vagyis a magyar nemzet polgára - jogi definíciót javasolta a határon túli magyarok számára Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke az összejövetelen. Atzél Ferenc úgy vélte, hogy a nemzetpolgár kifejezés bevezetésével a határon túli magyarok számos jogosultságot kaphatnának Magyarországon. Székelyhidi Ágoston történész, az Erdélyi Szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetséget 1988. nov. 29-én magyar állampolgárok hozták létre az egyetemes magyarság nemzetpolitikai és kulturális érdekvédelmi szervezeteként. Immár tíz esztendeje jelentetik meg lapjukat, az Erdélyi Tükör folyóiratot. /Az Erdélyi Szövetség jubileumi küldöttgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2002. december 30.
Karácsony elő napján indította be szolgáltatásait a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) erdélyi tükörszervere. Ettől a pillanattól kezdve az erdélyi olvasók nagy része (főleg azok akik a RoEduNet egyetemi hálózat által kapcsolódnak az internetre) könnyebben tudja elérni a MEK-et a következő címen: www.mek.ro. A szerver az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) adománya. A szervergép jelen pillanatban a Kolozsvári Műszaki Egyetem RoEduNet központjában kapcsolódik az internetre. /Égly János [email protected]: Kolozsváron a Magyar Elektronikus Könyvtár tükörszervere. Idén Erdélyt sem kerülte el "a karácsonyi könyvtáros angyal". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Magyarországon már évekkel ezelőtt elindult a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) programja. A MEK 1994 óta gyűjti, feldolgozza s szolgáltatja az interneten a magyar vagy magyar vonatkozású, alapvetően tudományos, oktatási vagy kulturális témájú dokumentumokat. Az elektronikus könyvtár főként a már elektronikusan meglévő dokumentumok gyűjtését tudja vállalni. A könyvtár elérési címe az interneten: www.mek.iif.hu. A könyvtár használata ingyenes. Jelen pillanatban majdnem 5 000 kötettel rendelkezik. 2001-ben a MEK határon túli magyar szervezetek ösztönzésére elkezdte a határon túli magyar elektronikus könyvtárak létrehozását. /A Magyar Elektronikus Könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2003. január 27.
Karácsony első napján indította be szolgáltatásait a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) erdélyi tükörszervere. Ettől a pillanattól kezdve az erdélyi olvasók nagy része könnyebben tudja elérni a MEK-et a következő címen: www.mek.ro. Azért volt szükség a tükörszereverre, mert az erdélyi felhasználók panaszkodtak: a gyengébb internet-vonalakon nehezen érik el a szolgáltatást. Kaptak már erdélyi anyagokat, ezeket is internetre tették, köztük például Székelyudvarhelyről az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport tanulmánykötetét, Csíkszeredából a Székely Nemzeti Múzeum évkönyveit. Szeretnék kiterjeszteni elektronikus gyűjtőtevékenységüket a nonprofit tudományos, oktatási szférára. /Kiss Olivér: Szükség volt a tükörszerver telepítésére. E-mail interjú Moldován Istvánnal, az Országos Széchényi Könyvtár MEK-osztályának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2003. október 17.
Október elején a Pallas-Akadémia Kiadó Szegeden és Debrecenben találkozott olvasóival. A Pallas-Akadémia irodalmi est résztvevői Szegeden Bíró Béla, Beke György, Dávid Gyula, Kozma Mária, Lőrincz György, Markó Béla és Pomogáts Béla voltak. Szegeden az esten szó esett az erdélyi lélekről (Pomogáts Béla); a transzszilvanizmus kialakulásáról és arról, hogy ez irodalmi áramlatként hol helyezkedik el a magyar irodalom egészében, valamint hogyan kapcsolódik a világirodalomhoz (Dávid Gyula); Bíró Béla az alkotók optimista, illetve pesszimista szerepvállalását feszegette, Beke György moldvai csángó asszonyról szóló novellája sok hallgató szemébe könnyeket csalt. Lőrincz György azokról a szociográfiai riportjairól beszélt, amelyek a Székelyföld társadalmának perifériájára szorult emberekről szólnak. Markó Béla az erdélyi tollforgatók azon "tulajdonságát" hangsúlyozta, hogy "nem elég" nekik az irodalom, mindenkinek valami más foglalkozása is van. A debreceni találkozón Pomogáts Béla és Markó Béla - egyéb elfoglaltságaik miatt - nem vettek részt. Ott volt az erdélyi származású Székelyhidi Ágoston, akinek neve az Erdélyi Tükör szerkesztőjeként, valamint az 1989-ben az erdélyi menekültekről írt riportjaiból (Debreceni napló Erdélyről) a legismertebb, közéleti személyiségként pedig az Erdélyi Magyarok Világszövetsége elnökeként. Ott volt Görömbei András, a Hitel és Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője, Bertha Zoltán, akinek egyik kutatási területe a kortárs romániai magyar irodalom története. Ott volt Elek Tibor, aki most védte meg Székely Jánosról írt doktoriját, és eljött Vofkori Mária, aki néhány évvel ezelőtt szerkesztője volt a Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztőségének, s aki ma a kisvárdai múzeum igazgatója. Dávid Gyula és Bíró Béla után következett Beke György és Lőrincz György, írásaik kulcsmondata lehetett volna a magyar gondok Erdélyben. Kozma Mária az 1848-as csíki történelmet feldolgozó regényéből olvasott föl egy rövid részletet. /Kozma Mária: Közös sakktábla irodalommal és olvasóval Szegeden és Debrecenben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
